Job-Center

tippek, hogy könnyebben találj állást

Tűzkeresztség - első nap az új munkahelyen

2017. március 02. 10:46 - jobcenter

Ismeretlen emberek, barátságtalan fénymásológépek, kanyargós folyosók - az első napok az új munkahelyen sohasem könnyűek. Az első napokban mindenki kissé sután viselkedik az új cégnél, ám ez ne szegje kedvünket! A beilleszkedést megkönnyítik a fejvadászok tanácsai.

Kezdés után az első dolgod legyen megkeresni a főnöködet, és napi szinten elmondatni vele, hogy milyen feladatokat kell majd megoldanod, illetve kikkel fogsz együtt dolgozni. Így megismerheted a munkahelyen belüli hierarchiát, azt, hogy ki lesz a közvetlen főnököd vagy beosztottad, ki mit csinál pontosan. A főnököd nagy valószínűséggel bemutat majd a közvetlen kollégáknak, de ha cigiszünetben vagy ebédnél találkozol munkatársakkal, bátran mutatkozz be, beszélgess velük egy kicsit. Egy-két kérdéssel nem veszíthetsz semmit, és lehet, hogy a későbbi munkád során pont azt az embert kell majd megkeresned egy problémával, akivel nemrég a kutyádról beszélgettetek.

Legyél szociális!
Az első időszaktól sok minden függ, így jó, ha leküzdöd esetleges "antiszociális hajlamaidat", és leülsz másokhoz enni, vagy leugrasz velük egy kávéra. Egyébként is jó, ha megkéred a munkatársaidat, szánjanak rád 5-10 percet az életükből, és mondják el, kik ők, mit csinálnak, és hogyan kapcsolódik ez hozzád. Idővel ezek a beszélgetések úgyis átterelődnek a munkáról a személyesebb témák felé, ilyenkor már oldottabb lesz a hangulat, és vissza tudsz venni az esetleges feszengésből, hivataloskodásból.

elso-nap-a-munkahelyen.jpeg

Játékos kezdet - a "beavatás"
Vannak cégek, ahol ezt egyfajta játékkal oldják meg: feladatokat kapsz, például, hogy derítsd ki, a főkönyvelőnek hogy hívják a kutyáját, vagy az ügyvezető szobájában hány kép van a falon. Ezzel egyrészt bejárod a munkahelyedet, megismered az embereket, és lesz egy közös pontod a többiekkel, akik szintén átestek ugyanezen a "beavatáson". A legfontosabb dolog, hogy kérdezz, kérdezz, kérdezz!

Kérdezz, kérdezz, kérdezz!
Sokat kell kommunikálnod, és ha a főnök nem jön oda elmondani valamit, akkor menj te oda, és kérdezd meg. Lehet, hogy feltételezik, hogy tudod, vagy csak te érzed úgy, hogy butaságot kérdeznél - pedig az elején nincsen buta kérdés, hiszen nem tudhatsz mindent a munkahelyedről és az emberekről. Jó dolog, ha az állásinterjú után egyből megnézed, hol is fogsz dolgozni pontosan. Ilyenkor főként arra figyelj, hogy milyen a légkör, hogyan viselkednek az emberek, és milyen ruhában vannak - attól, hogy egy munkahely laza, nem biztos, hogy a rövidnadrág és a metál zenekaros póló megfelelő viselet. Ha viszont megengedőbb a környezet, az is lehet, hogy meg tudod beszélni, hogy azt viselhesd, amit szeretnél - az ilyen kérésekkel persze érdemes azután előjönni, amikor már beilleszkedtél.

Első nap mindenki kissé suta!
Az első, sutább napok után próbáld tudatosan beépíteni magad a többiek közé. Ha sok embert megismersz, nyitott vagy (de nem idegesítően rámenős), a vezetők is látni fogják rajtad az igyekezetet, hogy ott akarsz maradni a pozíciódban. Probléma esetén ne feledd: a cégnek is érdeke, hogy neked jó legyen, hiszen sokkal nagyobb erőfeszítés új embert keresni, majd betanítani a helyedre, mint mondjuk venni egy új monitort vagy egy kényelmesebb széket. Ne félj megbeszélni a problémáidat a kollégáiddal és a főnököddel, hiszen nekik is sokkal jobb, ha nem fekete bárány, hanem a csapat aktív tagja vagy.

1 komment

"Kérjük, önéletrajzában jelölje meg fizetési igényét!" - Ne tedd!

2017. január 17. 14:54 - jobcenter

Egyre több pályázó teszi fel a kérdést nekem, hogy ilyenkor mit csináljon. Mégis mennyi pénzt jelöljön meg, honnan tudhatná, hogy mi az az összeg, amivel még figyelembe veszi a hirdető cég a jelentkezését? Vagy elképzelhető, hogy alákalibrálja a számokat és már-már a nevetséges összeg miatt válik komolytalanná a pályázata?

Nézzük csak mi a véleményem erről a szerintem legkevésbé sem etikusnak mondható eljárásról, amit a cégek alkalmazni szoktak mostanában.

Miért is teszik ezt?
Hamar rá lehet jönni, hiszen képzeld csak el, hogy te válogatod a felvételt hirdető cégnél az önéletrajzokat és közben pontosan tisztában vagy azzal, hogy a keresett pozícióra havonta mennyi lesz a bérkeret.
Mennyivel egyszerűbb ugyebár mindössze csak egy számot keresni és nem szükséges több száz hosszan tartó életpályán lavírozva szelektálni, előszűrni. Kényelmes, ám korántsem szép megoldás.

Mi a bér?
Előbb válaszoljuk meg ezt a kérdést.
Mit gondolsz? A bér összegét a tehetséged, tudásod, kapcsolatrendszered, tapasztalatod összessége adja? Vagyis a cég téged fizet meg?
Netán annak van egy ára, hogy milyen munkát, mennyi idő alatt, milyen felelősséggel kell elvégezni, amihez természetesen szükséges egy bizonyosfajta tudás, tapasztalat, kapcsolatrendszer?
Remélem, ez utóbbit gondolod a helyes válasznak. Vagyis elsősorban mindig a munkakörnek van egy ára és ez a bér. A cég is így határozza meg a bért, persze még egyéb tényezők is hathatnak rá, mint konkurencia, vagy a többi munkatárs bére cégen belül, de a lényegi megközelítés mindig az elvégzett, elvárt feladattól függ és nem a felvételre váró leendő munkatárs képességeitől.

fizetesi-igeny-az-oneletrajzban.jpg

A munkakör ára
Ha a munkakörnek van egy ára, te hogyan is tudnád, milyen árat kérj, ha nem vagy tisztában azzal, mit kell elvégezni, milyen munkaidőben, mennyi túlórával, vagy éppen jár-e külföldi utazással, emberek irányításával, több felelősséggel, konkrét teljesítmény elvárásokkal, jelentési kötelezettséggel és még sorolhatnánk, hogy mik nem derülnek ki egy szimpla hirdetésből. Ráadásul az egyéb juttatásokról nem is beszéltünk, hiszen attól is függ az igényed, hogy kapsz-e étkezési hozzájárulást, lakhatási támogatást, sportbérletet, vagy sem.

A te árad
Azért ne felejtsük el, hogy neked is van egy igényed, akármit is kell dolgoznod. Hiszen fizetni kell a rezsit, enni is jó lenne valamiből és még ha mozira, színházra, netán nyaralásra is jutna, nem lenne baj. Van két életszínvonal, amihez tartozik egy fizetés: amit fenn kell tartani - hitelek törlesztése, rezsi, élelmiszer költség - és van egy másik, ami szerényen ugyan, de magasabb, vagyis jobb körülményt szeretnél, mint amiben jelenleg vagy. Ha eddig nettó 180.000 - Ft/hó összegből éltél meg, akkor ez a „te szükséges árad” és kb. 200-220.000 Ft a szerényebb fejlődésednek az ára, kb. 10 - 20%-kal magasabb összeg.

Kompromisszum, megoldás, béralku
Térjünk vissza a kérdésre, amit a hirdetésben olvastunk. Ha elsumákoljuk a választ, akkor azért fognak kiszelektálni, mert máris ellenkezünk. Ha összeget írunk arra, amit nem is ismerünk, nagyokat tévedhetünk. Javaslatom: béralkuba csakis akkor bocsátkozz, ha az interjún ismertették a munkakört! Előtte azonban, ha kérik, akkor kiemelten, félkövér betűkkel írd bele az önéletrajzba vagy a csatolt levélbe az alábbiakat:

„Bérigényem: függ az elvárt teljesítménytől, munkaidőtől, felelősségvállalástól, esetleges vezetői feladatok végzésétől, jelentési kötelezettségemtől, vagyis a komplex munkakörtől és egyéb bér jellegű juttatástól.
Amint a fentiekről egy személyes beszélgetés során lehetőségem nyílik tájékozódni, természetesen bérigényemről is nyilatkozni tudok. Szíves megértésüket köszönöm, és bízom benne, hogy pályázatom elbírálásánál elsősorban eddigi tapasztalataimat és tanulmányaimat veszik figyelembe.”

Ha valami csoda folytán egy csapásra minden pályázó hasonló szöveget írna innentől kezdve a cégek kevésbé korrekt kérdésére, talán észre vennék, hogy valami nem stimmel.

Oszd meg a cikkemet sok-sok álláskeresővel, hátha közelebb kerülünk a csodához!

192 komment

9 árulkodó jel, ami felfedi az interjúztató gondolkodását

2016. december 13. 10:48 - jobcenter

Még a legképzettebb HR-esnek is beszédes a tekintete: a szemmozgás pontosan elárulja, mit gondol rólunk interjú közben. 9 jel, amiből kiderül, számíthatunk-e a sikerre.

„Felkészültem a cégből, átnéztem a szokásos interjúkérdéseket, újra elolvastam a meghirdetett pozíciót. Elegáns, konzervatív öltözéket választottam, visszafogott sminket, hosszú szőke hajam hátul összefogtam lófarokban, a körmöm rövidre vágtam, francia manikűrt használtam. Meg voltam győződve arról, hogy enyém ez a nap, és megszerzem az állást.
Ám a bizalom hiányzott az interjúztató szeméből. Egyszer fel-, egyszer lenézett, majd újra fel-le. Hangja végig rideg volt, csak úgy, mikor unott arccal megkérdezte, miért gondolom, hogy én vagyok a legjobb jelölt erre a feladatra. Bizonygattam a tapasztalatom, mely megfelelt az elvárásoknak, miközben a tekintete ide-oda vándorolt, nem is nézett rám. Éreztem, nem érdekelte, mit mondok, majd a szokásos elbúcsúzás: egy héten belül jelentkezünk... természetesen sose hívtak többé.”

Vannak egyértelmű jelei a nézésnek, melyeket azonnal felfogunk, és érzünk, ám léteznek finomabb árnyalatok is, amelyekből szintén jól lehet olvasni beszélgetés közben, ha tudjuk, mit keresünk.
A szemmozgás pontosan elárulja, mit gondol az ember rólunk, csak jól kell következtetnünk, ismerni kell, hogy milyen jeleket keresünk, így időben irányt változtathatunk beszédünkben, hogy befolyásoljuk az interjú eredményét.

Pozitív szemjelek

1. Folyamatos szemkontaktus:
Aki folyamatosan ránk néz, azt leköti a beszédünk, érdeklődést mutat. Azt jelzi vissza, hogy megragadtuk az interjúztató figyelmét, véleményünkkel egyetért.

2. Szinkronban pislog:
Ugyanolyan jele az elfogadásnak, ha valaki összhangban pislog. Gyorsabb a pislogás az ismerkedés kezdetekor, majd a szimpátia kialakulásával lelassul, ritmusa megegyezik a miénkkel.

3. Megbillentett fej, oldalról nézés:
Ha így figyelnek ránk az interjú során, akkor valami olyat mondtunk, ami elgondolkodtató volt, és felidéztünk valamit az interjúztatóban.

4. Jobbra letekint
Beszédünk érdekes, gondolkodásra késztető. Ilyenkor egyfajta belső párbeszéd zajlik le az interjúztatóban, biztosan megjegyzést fűz magában az aktuális témáról.

bored-job-interview.jpeg

Rossz jelek

5. Fel és jobbra néz:
Amikor az ember az agy kreatív területét használja, más szóval lódítani kezd, ez az eredménye. Figyeljünk erre mi is az interjú során, és az interjúztatót is ellenőrizzük az interjú végén, amikor véleményt alkot rólunk, vagy arról tájékoztat, hogy mikor értesít az eredményről.

6. Oldalra pillantás:
Ha a kérdezőnél látjuk ezt a jelet, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a legutóbbi megjegyzésünk nem ment jól át, vagy még rosszabb: egyenesen már irritáljuk őt.

7. Hosszú, intenzív szemkontaktus:
Nem mindig rossz dolog, mert megesik, hogy csak azt jelzi, nagy figyelmet szentel ránk az interjúztató. Ám amikor valaki ránk, de valahogy mégsem a szemünkbe néz, az az unalom jele, vagy esetleg az interjúztató hazudik, és az interjú számára már megerőltetés.

8. Véletlenszerű, gyors pislogás:
Kutatók szerint ez az erős gondolkodást mutatja. Nagyon valószínű, hogy ilyenkor az interjúztató gondolatai máshol járnak, nem az interjún, vagy épp füllent, mint amikor azt mondja: „Köszönjük, hogy eljött, jövő héten jelentkezünk.”

9. Hirtelen pillantások:
Ha a kérdező tekintete körbe szökken, gyakran mutatja azt, hogy mentséget vagy kifogást keres valamire. Hosszabb ideig tartó gyors pislogás azt is jelentheti, hogy „kérlek, menj el.”

Természetesen nem lehet egy kaptafára kezelni a jeleket, hiszen nagyon sok tényezője van testünk visszajelzéseinek. De ne felejtsük el, hogy a szemünk is üzenetet küld, és hiába interjúztat minket egy képzett pszichológus, vagy HR-es, olvasni lehet a jelekből. Tehát, ha úgy érezzük: „ez unalmas…valaki vigyen ki innen”, valószínű, a szemektől kaptuk a negatív tájékoztatást, de ha folyamatos összpontosítást, harmóniát éreztünk, biztosabbak lehetünk a sikerben.

Szólj hozzá!

A versenytilalmi megállapodás

2016. november 22. 17:09 - jobcenter

Munkaszerződések gyakran tartalmaznak a munkavállalóra vonatkozó tilalmakat, melyeket az állás megszerzésének időpontjában, és a szerződés aláírásakor nem is gondolunk végig, hiszen örülünk, hogy miénk az állás. Pedig következetesnek kell lennünk, nézzük át pontosan mit is írunk alá!

A munkáltatók és a munkavállalók gazdasági érdekei összeütközésének kényes területe a versenytilalmi megállapodás. A munkavégzés során a munkavállaló által megszerzett belső információknak gazdasági értékük van, főleg, ha azokat esetleg versenytársak szereznék meg. Hasonlóan nagy értéke van egy munkavállalónak, vagy az általa kezelt ügyfélkapcsolatoknak. A versenytilalmi megállapodás azt szolgálja, hogy a cégek gazdasági érdeke ne sérüljön olyan esetekben, ha a munkavállaló tudását, tapasztalatát konkurens cégben kívánja kamatoztatni.

A megállapodás lényege, hogy a munkavállaló egy adott ideig nem helyezkedhet el konkurens cégnél, vagy nem indíthat ilyen tevékenységű vállalkozást. Ez eddig a cég érdekeit védi, viszont a munkavállaló nem kerülhet egyoldalúan hátrányba azzal, hogy indokolatlanul megnehezítik az elhelyezkedését. Ezért törvény szabályozza az ilyen típusú megállapodások korlátait.

Az elhelyezkedés vagy cégalapítás tilalmát a felek csak megállapodásban köthetik ki. Ez lehet a munkaszerződés vagy egy külön megállapodás is. Ilyen megállapodásnak tekinthető az is, ha egy szerződés tartalma szerint a munkaviszony megszűnését követően korlátozza a munkavállaló más cégnél történő munkavégzését, hasonló tevékenységű cégben való részvételét. A tilalom időtartama – amely a munkaviszony megszűnésétől kezdődik – nem határozható meg két évnél hosszabb mértékben. Nagyon fontos, hogy egy ilyen kötelezettségvállalásért a munkavállalónak megfelelő ellenértéket kell kapnia, amelyet szintén rögzíteni kell a megállapodásban.

versenytilalmi-megallapodas.jpg

A korlátozás mértékének és az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a munkavállaló képzettségét és gyakorlatát.
A törvényben megszabott minimum a korlátozással érintett időtartamra eső alapbér 1/3-a.
Tehát:
1 év korlátozás esetén 4 havi
2 év korlátozás esetén 8 havi alapbér
Ennél kevesebb összeg nem fizethető.

A versenytilalmi megállapodás ellenértékét a munkaviszony megszűnésekor egy összegben kell a munkavállaló számára kifizetni.

A megállapodás megszegése esetén a volt munkavállaló kártérítés fizetésére kötelezhető. Ennek mértékét minden esetben a bíróság határozza meg figyelembe véve a felek megállapodását, valamint a ténylegesen okozott kár mértékét is.

A megállapodásban szereplő tilalmat pontosan körül kell határolni, és viszonylag szűken meghúzni a határait. Nem lehet a munkavállalót kiszorítani két évre az egész ágazatból. Olyan kört lehet csak meghatározni pl. a tevékenység és a földrajzi elhelyezkedés körülírásával, ahol a munkavállaló munkavégzése valóban hátrányos helyzetbe hozhatja korábbi cégét.

Összefoglalva megállapítható a versenytilalmi megállapodások létjogosultsága a vállalkozások életképessége, fejlődése szempontjából, ugyanakkor ezek a rendelkezések nem jelenthetik egyben azt is, hogy a munkavállalók alapvető érdekei sérülhetnek. Más szerződésekhez hasonlóan itt is mindkét fél érdekeinek figyelembevételével kell a megállapodást megkötni.

Szólj hozzá!

Miért nem hívnak be interjúra?

2016. október 28. 10:17 - jobcenter

Rengeteg helyre elküldted az önéletrajzodat, mégsem kapsz semmilyen visszajelzést a munkáltatóktól? Mi lehet a probléma? Az önéletrajzzal lehet a gond? Vagy nem a jó állásokra pályázol? Az is lehet, hogy más probléma van a jelentkezésekkel. Az alábbiakban felsorolunk 4 olyan hibát, amit sok pályázó elkövet.

Az önéletrajzból hiányoznak az elért eredmények

Ez az első számú hiba, ami az önéletrajzok 90%-ára jellemző. Ma már nem elég csak szimplán felsorolni egy önéletrajzban, hogy egy adott pozícióban milyen munkaköröket kellett ellátnia a munkavállalónak. (pl.: árajánlatok bekérése, kiértékelése, vagy marketing terv elkészítése stb.) A tények effajta száraz közlése kevés ahhoz, hogy kiemelkedjünk az esetenként több száz jelentkező közül.

Aki az önéletrajzunkat olvassa, csak annyit fog megtudni rólunk, hogy milyen feladataink voltak előző munkahelyünkön. Arról viszont nem derül ki semmi, hogy milyen eredményeket értünk el annál a cégnél, hogyan profitált a cég abból, hogy mi ott dolgoztunk.

Nagyobb eséllyel hívják be interjúra azokat, akik felsorolják, hogy az általuk betöltött különböző munkakörökben hogyan is teljesítettek. (pl.: az általam irányított értékesítői csapat 20%-al növelte a cég bevételét az elmúlt évben, vagy a vevői elégedettség felmérésen 100%-ban kaptam pozitív értékelést stb.)

Ha az önéletrajzunkban semmilyen utalás nincs az általunk elért eredményekre, kezdjük itt a hibák kijavítását.

miert-nem-hivnak-be-interjura_1.jpg

A motivációs levél szürke, jellegtelen

Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a jelentkezők nagy része teljesen félreérti a motivációs levél fogalmát. A jelentkezők többnyire összefoglalják néhány mondatban azt, amit az önéletrajzukban már amúgy is leírtak. Pedig ebben az esetben jobb, ha egyáltalán nem is írnak motivációs levelet.

A kísérőlevél célja, hogy hozzáadjon valami új információt a jelentkezéshez, kiegészítse az önéletrajzban leírt tényeket. A jelentkező itt utalhat arra, hogy miért is tartja magát megfelelőnek a pozíció betöltéséhez, írhat arról, hogy miért is szeretne ennél a cégnél dolgozni, mivel tudna hozzájárulni a cég jövőbeni sikeréhez.

Nem hozzáértő véleményezi az elkészült önéletrajzot

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy olyanokkal nézetik át elkészült önéletrajzukat, akik egyáltalán nem értenek hozzá, nem tudják, hogy milyen is egy jó önéletrajz. A barátok, családtagok, kollégák nem biztos, hogy jó tanácsadók. Keressünk valakit, aki munkájából adódóan sok önéletrajzzal találkozik, embereket interjúztat, esetleg vesz fel. Kérjük ki az ő véleményét, és ha ő is azt mondja, hogy jó az önéletrajzunk, akkor nem kell aggódnunk.

A jelentkező nem a tapasztalatának megfelelő állásra pályázik

Naponta tapasztaljuk, hogy olyanok jelentkeznek az általunk meghirdetett állásokra, akik az elvárt munkatapasztalattal nem rendelkeznek, sőt teljesen más iparágban dolgoztak. Nem lehetetlen így sem megkaparintani az áhított állást, de ebben az esetben részletesen le kell írni, miért is gondoljuk azt, hogy mi lennénk a legmegfelelőbbek a meghirdetett pozícióra.

Tartsuk azonban szem előtt, hogy a jelentkezők között biztosan lesznek olyanok, akik minden szempontból megfelelnek az elvárásoknak, rendelkeznek a szükséges képesítésekkel és szakmai tapasztalattal. A munkaadók ritkán hajlanak arra, hogy olyasvalakivel próbálkozzanak, aki még sosem dolgozott az adott területen. Nem igazán engedhetik meg maguknak, hogy kísérletezzenek. A mai gazdasági helyzetben mindenki biztosra akar menni és olyan jelöltet felvenni, akivel nem vállalnak nagy kockázatot.

80 komment

Sose égessük fel a hidakat magunk mögött

2016. október 11. 14:57 - jobcenter

Amikor úgy érezzük, eljött az ideje munkahelyet váltani, üljünk le és gondoljuk végig, hogyan is álljunk neki a dolognak. Egy elhibázott felmondásnak könnyen hosszú távú negatív hatásai is lehetnek. Próbáljuk mindenképpen elkerülni azt, hogy rossz viszonyban váljunk el jelenlegi munkaadónktól. A hidak felégetése nem csak azt jelentheti, hogy adott esetben nem lesz alkalmunk visszatérni előző munkahelyünkre, de akár egy jövőbeni álláslehetőségtől is eleshetünk azáltal, hogy rosszul kommunikáltuk felmondásunkat.

Legyünk tisztában a valódi okokkal

Tisztázzuk magunkban, hogy mi is az a valós indok, amiért munkahelyet akarunk váltani. Unatkozunk a jelenlegi állásunkban? Elértünk már mindent, amit csak az adott cégnél lehet és nincs más perspektíva előttünk? Vagy esetleg akad egy jobb ajánlat egy másik cégtől? Mielőtt beadnánk a felmondásunkat, mindenképpen gondoljuk ezt alaposan végig, mert az első kérdés, amivel majd szembetaláljuk magunkat, a „Miért?” lesz.

Szóljunk időben

Az egy hónapos felmondási idő, amit általában a munkaszerződésbe is belefoglal a munkáltató, a legtöbb esetben elegendő időt ad arra, hogy felkészüljön a cég távozásunkra. Azonban ha olyan pozíciót töltünk be, amit nehezebb pótolni, adjunk több időt munkaadónknak, hogy megtalálja a megfelelő utódot helyünkre. Ez adott esetben lehet akár 2-3 hónap is. Ha későn szólunk és az idő szűke miatt egy kevésbé megfelelő embert vesznek fel a helyünkre, később akár a felmerülő problémák miatt a mi nevünk is rossz színben tűnhet fel.

sose-egessuk-fel-a-hidakat-magunk-mogott.jpg

Segítsünk az utódunknak

Ha időnk engedi, segítsük a céget azzal, hogy a helyünkre felvett kollégát betanítjuk. Volt cégünk rengeteg időt és adott esetben pénzt is spórolhat meg azzal, hogy rövid időn belül közel 100%-os teljesítményt tud nyújtani az új munkaerő. Ez a segítség biztosan nem merül feledésbe volt munkaadónknál.

Ne lépjünk le csak úgy

Nem számít, mennyire rossznak tűnik is a helyzet, minden előzetes figyelmeztetés nélkül semmiképpen se hagyjuk ott cégünket. Nem szerencsés, ha az terjed el rólunk, hogy csak úgy lelépünk, ha rosszra fordul a helyzet, vagy kapunk egy jobb ajánlatot. Ha pedig egy esetleges leendő munkaadó felhívja a volt cégünket, hogy véleményt kérjen rólunk, nem valószínű, hogy túl jó képet fognak festeni.

Frissítsük az önéletrajzunkat

Ha nincs is még meg az új állásunk, mindenképpen tartsuk önéletrajzunkat és portfóliónkat naprakészen. Ezt sokkal jobb úgy megtenni, hogy még állásban vagyunk és tudjuk, a hónap elején jön még fizetés.

Szerezzünk be referenciákat

Kérjünk meg 2-3 embert volt cégünknél, hogy írjanak rólunk ajánlólevelet. Válasszunk olyanokat, akikről tudjuk, hogy pozitív kisugárzásuk mind szóban, mind írásban a segítségünkre lesz majd, ha leendő munkaadónk felhívja őket. Ha esetleg volt főnökünk nem tud időt szakítani arra, hogy ajánlólevelet írjon rólunk, nyugodtan kérjünk meg valakit cégünk ügyfelei, esetleg beszállítói közül. Az sem baj, ha kicsit segítünk is annak, aki rólunk ajánlólevelet ír. Vezessük rá azokra a dolgokra, amik karriercéljaink szempontjából a leginkább említésre méltóak. Ha például a cég egyik ügyfelétől kérünk referenciát és ez az ügyfél nemcsak elégedett volt az általunk nyújtott szolgáltatással, de saját üzletének bevételei is nőttek a mi segítségünk hatására, kérjük meg rá, hogy ezt írja is le az ajánlólevélben.

Figyeljünk a kilépő papírokra

Végül, de nem utolsó sorban, mielőtt végleg búcsút intünk volt cégünknek, ügyeljünk arra, hogy kilépő papírjaink rendben legyenek. Ezeket legkésőbb az utolsó munkában töltött napon meg kell kapnunk munkaadónktól.

Reméljük ez a néhány jó tanács arra sarkallja majd olvasóinkat, hogy az itt leírtakat végiggondolva adják be felmondásukat, mikor eljön az ideje a munkahely váltásnak.

Szólj hozzá!

Ismerd meg lehetséges munkaadódat

2016. szeptember 22. 18:53 - jobcenter

Végre behívtak interjúra az egyik megpályázott állásra. A sok jelentkező közül azonban valahogy ki kell emelkedned. Mit tegyél, hogy ne más legyen az a szerencsés, aki a végén meg is kapja az állást? Mindenképpen végezz alapos kutatómunkát a munkáltatót illetően.

Az információszerzés az új munkaadóról alapvető fontosságú az álláskeresés és az interjúra történő felkészülés során. Az állásinterjún elért eredmény sok mindentől függ. Fontos, hogy meglegyen a munkaadó által elvárt szakmai tapasztalat, képzettség, nyelvtudás. A személyiségi jegyek is sokat nyomnak a latba. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a jelentkező ismerje azt a céget, ahová pályázik. Sajnos a mai napig az egyik leggyakoribb hiba, hogy az állásra jelentkezők az interjú során nem tudnak válaszolni, mikor megkérik őket, hogy mondjanak néhány szót a szóban forgó cégről.

Ha azonban átfogó ismeretekkel rendelkezel a munkaadó cég piaci helyzetét, felépítését, erősségeit, gyengeségeit illetően, akkor ez biztosan a javadra fog válni az interjú során. Az interjúztató személy pozitívumnak fogja venni, hogy vetted a fáradtságot és előzetesen utánanéztél a cégnek.

Álláskeresés és információszerzés

Az álláskeresés során is jól jöhet a kutatómunka. Abban az esetben, ha még nincs konkrét állásajánlat, amire jelentkezni szeretnél, segíthet behatárolni azokat a munkaköröket, melyekben szívesen elhelyezkednél. Ha nagyjából kialakult az a terület, ahol dolgozni szeretnél, utána tudsz nézni azoknak a cégeknek, amelyek ezen a területen aktívak. Ennek eredményeképpen már az álláspályázat benyújtása előtt kizárhatsz olyan munkaadókat, amelyekről esetleg negatív információt találsz és előnyben részesíthetsz olyanokat, amelyekkel kapcsolatban jókat írnak az Interneten, vagy csak jókat hallottál ismerőseitől.

ismerd-meg-lehetseges-munkaadodat.jpg

Az interjú előtti felkészülés

Felsorolunk néhány olyan kérdést, amit mindenképpen érdemes magunknak feltenni, mielőtt elmegyünk az interjúra:

  • Hol helyezkedik el az adott szektoron belül a cég?
  • Piacvezető, a középmezőnyben van, vagy esetleg a sereghajtók között kullog?
  • Kik a cég fő versenytársai?
  • Mikor alakult a cég és mi a története?
  • Végül de nem utolsó sorban, hogy hogyan működik a cég.

Akár mi magunk is kérdezhetünk az interjúztató személytől a céggel kapcsolatban, de mindenképpen érezhető legyen, hogy felkészültek vagyunk és érdekel minket a cég jövőbeni helyzetének alakulása. Tegyük fel, hogy egy cég értékesítési vezetőjének jelentkezel. Kérdezd meg, hogy a tavalyi mérleg ismeretében hány százalékkal szeretnék növelni a bevételt az idei évben. Érdeklődj, hogy milyen képzési stratégiát alkalmaz a cég az értékesítési csapat fejlesztéséhez és esetleg ajánlj fel alternatívákat. Ha a kiválasztást végző személy azt látja, hogy már most a szíveden viseled a cég sorsát, mindenképpen előnnyel indulsz a többi jelentkezőhöz képest. Természetesen itt is meg kell találni az egyensúlyt. Semmiképpen ne legyünk túl rámenősek.

További állásinterjúval kapcsolatos segítségért kattints ide: állásinterjú tanácsok.

Hol kutakodjunk

A legcélszerűbb az Internetet használni a kutatómunka során. Mivel manapság már nem nagyon van olyan cég, amelyiknek nincsen saját weboldala, mindenképpen ezzel kezdjük az információgyűjtést. A cég honlapján általában megemlítik, hogy mikor alakult a cég és itt találhatunk információt a cég történetét illetően is. Sokszor feltüntetik a tulajdonosokat is és akár a cég szervezeti felépítését is megismerhetjük. Nagyobb vállalatok a cég piaci helyzetével kapcsolatos információkat is megosztanak, de akár egyéb adatbázisokból is tudomást szerezhetünk például egy cég éves mérlegéről. A cég versenytársaira is rákereshetünk. Szintén jól veszi ki magát, ha látják, hogy tisztában vagyunk a piac többi szereplőjével is.

Rengeteg munkaügyi blog és fórum is fellelhető az Interneten. Ezeken is érdemes keresgélni, mert az emberek itt osztják meg személyes tapasztalataikat a különböző cégeket illetően.

Az Internet mellett használjuk saját kapcsolatrendszerünket is. Ha van olyan ismerősünk, aki esetleg az adott cégnél, vagy a cég egyik versenytársánál dolgozik, biztosan hasznos információval tud majd szolgálni számunkra. A közösségi oldalakon sokat feltüntetik, hogy éppen hol dolgoznak, vagy hol dolgoztak a múltban. Így könnyen találhatunk barátaink között olyat, aki már került valamilyen kapcsolatba az általunk választott céggel.

Amennyiben konkrét céggel kapcsolatban szeretnél információhoz jutni, hozzánk is fordulhatsz bizalommal. Tanácsadóink átfogó ismeretekkel rendelkeznek számos gazdasági szektort illetően és szívesen állnak az álláskeresők rendelkezésére.

7 komment

Néhány tipp, hogy jobban sikerüljön a béralku

2016. augusztus 30. 09:14 - jobcenter

Az állásinterjú talán egyik legérzékenyebb része a béralku. Sokan félnek tőle, mert nem igazán tudják, hogy milyen összeget mondjanak. Félnek attól, hogy esetleg túl keveset mondanak, csak azért, hogy biztosan ne ez legyen, amiért nem kapják meg az állást és a cég többet is tudna fizetni. Ha viszont túl sokat mondanak, lehet, hogy túlárazzák magukat a pozícióhoz.

A béralku sokkal könnyebben megy, ha tudjuk, milyen hibákat ne kövessünk el. Ehhez szeretnénk némi segítséget nyújtani következő írásunkkal.

Készüljünk fel

A munkáltatók sokszor már a személyes interjú előtt, akár a telefonban is rákérdezhetnek fizetési igényünkre. Sose érjen minket egy ilyen kérdés váratlanul. Legjobb, ha jó előre felkészülünk arra, hogy mit fogunk válaszolni a kérdésre, hogy mennyit szeretnénk keresni. Ha nem gondoljuk előre végig, lehet, hogy hirtelen túl keveset mondunk. Ebből később, egy személyes interjú keretein belül már nagyon nehéz jól kijönni. Ha mi jelentkezünk egy állásajánlatra, akkor nézzünk utána, hogy abban a pozícióban, egy hasonló cégnél nagyjából mennyit is lehet keresni.

Ne menjünk bele a részletekbe, amíg nem kapunk konkrét ajánlatot

Nem igazán érdemes komolyabb béralkuba kezdeni, mielőtt a megpályázott állást konkrétan fel is ajánlja nekünk a cég. Sokkal jobb tárgyalási pozícióban leszünk, ha tudjuk, hogy a cég minket akar és ezt jelezték is számunkra azzal, hogy felajánlották nekünk az állást. Ekkor ajánlott részletekbe menően tárgyalni a fizetésről és az egyéb juttatásokról is.

Ne bízzunk az Internetes fizetési oldalakban

Sok hasznos információt találhatunk azokon az Internetes oldalakon, amelyek a különböző munkakörökben megkereshető fizetésekkel foglalkoznak, fizetési statisztikákat vezetnek. Azonban hiba lenne, csak ezekre az adatokra alapoznunk bérigényünket. Kicsi az esély arra, hogy pont egy olyan állásleírást találjunk egy ilyen oldalon, ami megfelel annak a pozíciónak, amit megpályáztunk. A legjobb, ha beszélünk néhány olyan emberrel, aki hasonló munkakörben dolgozik. Biztosan van olyan ismerősünk, aki majd tud nekünk tanácsot adni.

beralku.jpg

Ha nem kérik, ne írjunk fizetési igényt

Sokan már az önéletrajzukban, vagy a kísérőlevelükben kitérnek fizetési igényükre és konkrét összeget jelölnek meg. Vannak akik leírják, hogy az előzőleg betöltött pozícióikban mennyit kerestek. A jelentkezési fázisban erre semmi szükség. Csak akkor írjunk fizetési igényt, ha a munkáltató konkrétan kéri, hogy erre térjünk ki jelentkezésünk során. Ha ilyen kérés nincs a pályázati kiírásban, akkor akár negatívan is hathat, ha ezt megemlítjük.

Ne beszéljünk a pénzügyeinkről

A béralku csak arról szóljon, hogy mi milyen értéket képviselünk majd a cég számára és ne saját pénzügyi helyzetünk legyen a mérvadó. A munkáltatók nem az alapján fizetik munkavállalóikat, hogy kinek milyen kiadásai vannak. Ne részletezzük, hogy azért szeretnénk többet keresni, mert emelkedett a lakáshitel kamata, vagy mert új kocsit kellene vennünk. Ha magasabb fizetést szeretnénk kialkudni, akkor azt saját értékeinkkel, képességeinkkel indokoljuk.

Ne kérjünk túl hosszú gondolkodási időt

Teljesen rendben van, ha néhány nap gondolkodási időt kérünk a cégtől, mielőtt döntünk arról, hogy elfogadjuk-e a felajánlott állást. Egy hét a cég részéről biztosan elfogadható lesz. Ha azonban ennél több időt kérünk, azzal azt is jelezhetjük, hogy annyira nem érdekel minket az adott álláslehetőség, de elfogadjuk, ha közben mégsem kapunk egy jobb ajánlatot. Ezzel viszont nagyon könnyen ronthatjuk saját helyzetünket a munkát ajánló cég előtt.

Számoljunk az egyéb juttatásokkal is

A fizetés csak egy része a teljes kompenzációs csomagnak. A legtöbb cég egyéb juttatásokat is ajánl a munkavállalók számára. Mindenképpen mindig csomagban gondolkodjunk. Számoljuk ki, hogy mennyi pluszt jelent az étkezési hozzájárulás, egy bérlet, a 13. havi fizetés, vagy a céges autó. Lehet, hogy a fizetésünk magasabb lesz, de ha nem kapunk céges autót, többe fog kerülni a munkába járás, mint eddig, és a végén mégis kevesebb pénzünk marad, amit elkölthetünk.

A fizetésen kívüli egyéb szempontok fontossága

A legtöbb esetben a magasabb fizetés nem kompenzál mindent. Gondoljuk át az egyéb tényezőket is. Nézzünk utána, hogy milyen az új cég, milyen emberek dolgoznak ott, milyen a munkahelyi légkör. Az Internet jó információforrás lehet erre is, de ismeretségi körünkben is körülnézhetünk, hátha tud valaki segíteni. Internetes fórumok, blogok is a segítségünkre lehetnek. Nem biztos, hogy megéri egy kis extra pénzért elvállalni egy olyan állást, amiben nem fogjuk jól érezni magunkat és gyomorgörccsel megyünk majd minden nap munkába.

Szólj hozzá!

7 dolog, amit ne tegyünk az önéletrajzunkba

2016. augusztus 23. 09:00 - jobcenter

Az álláskeresés egyik legkritikusabb része rögtön az első lépés, egy igazán jó és figyelemfelkeltő önéletrajz megírása. Kezdésként tekintsünk vissza az eddigi állásainkra és tapasztalatainkra, majd találjuk ki, hogy ezt hogyan sűrítsük bele egy oldalba. Ezután ügyeljünk arra, hogy minden egyes állásjelentkezéshez alakítsuk úgy át önéletrajzunkat, hogy az a lehető legjobban passzoljon a kiírt feltételeknek. Ez jelentheti azt, hogy a tapasztalatok helyett a képzettségünket helyezzük előtérbe, mert adott esetben ez fontosabb, de akár az előző munkahelyeink közül helyezhetjük azt legfelülre, melyben a megszerzett szakmai tapasztalataink szükségesek leginkább a megpályázott pozícióhoz.

Nincs két egyforma önéletrajz, ahogyan két egyforma jelentkező sem létezik. Vannak azonban olyan dolgok, amiket semmiképpen se tegyünk bele önéletrajzunka bármilyen állásra is pályázunk. Hogy kicsit megkönnyítsük a helyzetet, összeszedtünk 7 olyan dolgot, amit mindenképp hagyjunk ki jelentkezésünkből. A munkáltatók hálásak lesznek, reméljük azzal, hogy minket választanak, ha nem raboljuk az idejüket haszontalan, vagy valótlan információkkal.

1. Fénykép

Sokan úgy gondolják, ha beleteszik fényképüket az önéletrajzukba, szimpatikusabbak lesznek a kiválasztást végző szakember szemében. Pedig ez nem igaz. A fénykép alapvetően nem szempont a kiválasztásnál. Nem is lehet szempont, viszont sajnos vannak olyan munkaadók, akik adott esetben ez alapján diszkriminálhatnak egy jelentkezőt. Ezzel akár magunktól vesszük el az esélyt, hogy behívjanak minket az interjúra, ahol bebizonyíthatjuk, hogy mi vagyunk a legalkalmasabbak a pozícióra. Természetes, hogy egy fénykép láttán már valamilyen szubjektív kép alakul ki a jelentkezőről a kiválasztást végző személyben. Inkább hagyjuk ki a fényképet, ha kifejezetten nem kérik tőlünk, hogy legyen benne az önéletrajzunkban.

2. Érdeklődési kör, hobbi

Ha mindenképpen meg akarjuk mutatni, hogy a hobbink hogyan válik majd javára munkánknak, tegyük ezt meg a motivációs levelünkben. Itt akár még jól is jöhet, ha egy házimozi tartozékokat értékesítő boltba jelentkezünk és leírjuk a kísérőlevélben, hogy szenvedélyünk az elektronika. Viszont az, hogy mennyire szeretünk síelni, vagy autót vezetni, teljesen irreleváns.

3. Nyelvtani hibák, elírások

A legtöbb munkáltató úgy gondolja, ha olyan önéletrajzot mellékelünk jelentkezésünkhöz, amely tele van nyelvtani és helyesírási hibákkal, akkor valószínűleg munkánkra is annyi figyelmet fordítunk majd, mint amennyit önéletrajzunk megírására. Habár a számítógépes helyesírás-ellenőrző a legtöbb hibát kiszúrja, ne hagyatkozzunk csak erre, mert lehet, hogy átsiklik valamin, ami igen rossz fényt fog vetni ránk.

oneletrajz-minta.jpg

4. Személyes dolgok

Hasonlóan a fényképhez, magasságunk, súlyunk, korunk, faji- és vallási hovatartozásunk szintén lényegtelen információk jelentkezésünk szempontjából.  Ezek alapján szintén tilos egy jelentkezőt diszkriminálni, de sajnos mindig lesznek olyan munkaadók, akik mégis megteszik. Hagyatkozzunk csak azokra az információkra, melyek a megpályázott pozíció szempontjából fontosak és minden rendben lesz.

5. Referenciák

Sokan gondolják úgy, hogy jelentkezésükhöz jó, ha automatikusan csatolják előző munkáltatóiktól kért referenciáikat is. A munkaadóknak általában konkrét elképzelésük van, hogy kivel szeretnének beszélni, ha arra kerül a sor, hogy referenciát kérjenek. Várjuk meg, amíg jelzik, hogy pontosan kitől is szeretnének referenciát kérni.

6. Apró részletek

A kiválasztást végző szakemberek nem kíváncsiak minden apró részletre az összes előző munkahelyen betöltött pozíciónkat illetően. Nem kell leírni, hogy miből állt egy napunk és nem kell listát készítenünk minden egyes feladatról, amit valaha ránk bíztak. Általában a leírtak fele lényegtelen. Csak azokat a feladatokat írjuk le, melyek az újonnan megpályázott pozíció szempontjából szolgálhatnak fontos információval.

7. Valótlanságok

Tartózkodjunk attól, hogy önéletrajzunkban valótlan információkat tüntetünk fel. Legyen az akár képzettségünkkel, tanulmányainkkal, vagy szakmai tapasztalatunkkal kapcsolatos, előbb-utóbb fény derül a hazugságra és ez nem csak a megpályázott pozíció szempontjából lehet veszélyes. Ha kitudódik rólunk, hogy amit az önéletrajzunkban írunk, annak a fele sem igaz, akkor ez visszaüthet jövőbeni álláspályázatainknál is. Tartsuk szem előtt, hogy minden, amit leírunk, leellenőrizhető.

Az alábbi linkeken további tippeket olvashat arról, hogyan írjon motivációs levelet és önéletrajz mintákat is letölthet.

131 komment

Mitévők legyünk, ha a főnök bejelöl a Facebookon?

2016. augusztus 02. 12:44 - jobcenter

Gondolkodás nélkül elfogadjuk, ha a családtagok, barátok, volt osztálytársak bejelölnek minket a Facebookon, de mi van akkor, ha a főnökünk küld ismerős meghívót? Nem árt kétszer is meggondolni, hogy elfogadjuk-e.

A közösségi oldalak forradalma teljesen megváltoztatta azt, hogy hogyan kommunikálunk egymással, hogyan osztunk meg magunkról információt, vagy akár hogy hogyan keresünk munkát.
Mielőtt visszajelöljük főnökünket, gondoljuk át, milyen kapcsolatban is vagyunk valójában vele. Valóban szeretnénk-e ha az ember, akinek az a munkája, hogy minket értékeljen, irányítson és döntéseket hozzon munkahelyi „sorsunkról”, teljes betekintést nyerjen a munkahelyen kívüli életünkbe is?

Tartsuk „tisztán”!

Ha a profilunk teljes mértékig vállalható bárki előtt és nem vet ránk rossz fényt semmilyen szempontból sem, akkor nem okozhat problémát, ha elfogadjuk főnökünk felkérését. Ebben az esetben nem baj, ha van fent néhány kép a családunkról, barátainkról, de jobb ha a személyes dolgokat minimálisra csökkentjük. Tartózkodjunk a fürdőruhás képek megosztásától, kerüljük az állandó posztolgatást arról, hogy éppen mit csinálunk, mit ettünk ma, milyen buliba megyünk az este stb. Vigyázzunk azzal is, hogy milyen hozzászólásokat fűzünk ismerőseink képeihez, bejegyzéseihez.

facebook_nagyito.jpg

Vannak akik egyenesen arra használják profiljukat, hogy munkájukkal, karrierjükkel kapcsolatos posztokat tegyenek ki, blog bejegyzéseket osszanak meg, ezzel is azt érzékeltetve, hogy mennyire komolyan veszik munkájukat. Ezek hasznunkra válhatnak akár egy új állás megpályázásánál is, mivel ma már egyetlen fejvadász, vagy munkaadó sem szalasztja el a lehetőséget, hogy a közösségi oldalakon is informálódjon az esetleges jövőbeni kollégáról.
Azt se felejtsük el, ha visszajelöljük főnökünket, akkor ő mindig tudni fogja, éppen mikor vagyunk fent az oldalon. Továbbá azt is látni fogja, ha barátaink bejelölnek minket egy olyan fényképen, amit nem biztos, hogy mindenkivel szívesen megosztanánk.

Ha azonban Facebook profilunk tökéletes tükre társadalmi életünknek, beleértve szépet és jót, de néha kicsit a rosszat is és sokszor fejezzük ki véleményünket olyan dolgokról, amit inkább a munkahelyen kívül tartanánk, nem biztos, hogy a legjobb ötlet, ha visszajelöljük a főnökünket, vagy akár a kollégáinkat. Nem biztos, hogy jó fényt vet ránk, ha a főnök látja, hogy milyen jó volt a hétvégi buli, vagy hogy hétfőn mindig kicsit másnaposak vagyunk. Miért hoznánk magunkat olyan helyzetbe, ami esetleg gátolhatja munkahelyi előre menetelünket, sőt akár még az állásunkba is kerülhet.

Ne jelöljük vissza!

Ha nem szívesen jelölnénk vissza főnökünket, ki kell találnunk, hogyan tegyük ezt meg anélkül, hogy őt ezzel megbántanánk. Sokak szerint a legjobb megoldás, ha egyszerűen úgy teszünk, mintha be sem jelölt volna minket. Sokan automatikusan elküldik a Facebook felkérést mindenkinek, aki e-mail kliensük névjegyalbumában megtalálható. Reménykedjünk abban, hogy főnökünk is így tett és valójában fogalma sincs, hogy velünk is szeretne virtuális barátságot kötni.

Ha főnökünk tudni szeretné, hogy miért nem jelöljük vissza, udvariasan magyarázzuk el neki, hogy mi a Facebookot csak a családtagokkal és a közeli barátokkal való kapcsolattartásra használjuk. Továbbá megkérhetjük, hogy jelöljön be minket a LinkedIn-en, azt amúgy is a többség csak a professzionális kapcsolati háló kiépítésére használja. Ne aggódjunk, a munkahelyi vezetők többsége természetesen nem fogja számon kérni beosztottjain, hogy miért nem lettek Facebook barátok.

8 komment