Blogindító témánk talán nem is lehetne jobb, mint egy rövid összefoglaló arról, mit is pakoljunk bele a csomagba, mikor elindulunk az álláskeresés rögös útján. Újra és újra szembesülünk kollégáimmal azzal az alapvető problémával, hogy a jelentkezők nem igazán tudják, hogyan is kellene jelentkezni egy meghirdetett állásra, mit tartalmazzon az email, amiben elküldik álláspályázatukat.
Mert mi lehet fontosabb az első benyomásnál, a legelső információnál, amellyel a fejvadász, vagy tanácsadó találkozik? Természetes, hogy a mai virtuális világban az e-mail, amely tartalmazza, illetve amelynek tartalmaznia kellene a jelentkezés alapköveit.
Hogy mik is az alapkövek?
Első és legfontosabb, a megpályázott pozíció megevezése. Rendszeresen futnak be hozzám üzenetek, amelyeknek a tárgya annyi, hogy jelentkezem az állásra. Remek, de melyikre?!
A másik eset az, amikor az e-mail teljesen üres, csak egy önéletrajz, esetleg még a motivációs levél van belecsatolva. Ilyenkor a szorgalmas tanácsadó megnyitja ezeket a dokumentumokat, hátha kiderül, milyen profilú munkára jelentkezett az e-mail küldője. Megtörténhet, hogy idő vagy türelem hiányában senki sem veszi a fáradságot a pályázó ilyetén beazonosítására. Tehát mindenképp legyen az első, hogy az üzenet tárgyából világosan kiderül, melyik állásra jelentkezik az illető. Például így: jelentkezem az üzletvezetői állásra, vagy jelentkezés rendszergazdának. Esetleg: jelentkezés a HQI4567-es referencia számú értékesítő állásra.
Következik az üzenet szövegtörzs része
Persze ha már tudom, hogy melyik állásra futott be az e-mail, és ott van a csatolt önéletrajz, tulajdonképpen minden információ a rendelkezésemre áll. Ám ha arra gondolunk, hogy reggel a levelező rendszerünkben 20-30-40, vagy több ilyen típusú új üzenet sorakozik, amelyek között rendet kell rakni, máris kiviláglik, hogy a tanácsadó tájékozódását segíteni kell.
Sokszor segít néhány legépelt sor is a pályázó megismerésében.
Egy rövid, néhány soros levél megszólítással, minimális tartalommal, elköszönéssel és aláírással elárulja, hogy a jelentkező foglalkozott a pályázatával, amikor rátalált az álláshirdetésre az Interneten. A másik dolog az, hogy 10 jelentkezésből egyetlen pozícióra a tanácsadó könnyebben szelektál, ha eszébe jut, hogy például Juhász K. Orsolya jelentkezése első olvasatra szimpatikus volt.
Az is megoldás, ha a jelentkező motivációs levelét nem csatolja, hanem az e-mail szövegtörzs részébe gépelve küldi el. Ebből rögtön, első ránézésre igazán sok információ leszűrhető. Ehhez hozzá tartozik, hogy a kísérő levelet állásonként át kell fogalmazni, viszont ha úgy vesszük, megéri, és amúgy is mindig rá kell szabni az adott állásra.
Egy másik általános hiba, hogy a pályázó azt írja, csatoltam önéletrajzom, de a levél elküldése előtt nem ellenőrizte, hogy valóban megtette-e. Az önéletrajz sehol, a fejvadász pedig ismét eldöntheti, mennyi időt szán a dologra, vagyis ír-e válaszlevelet, amelyben kéri azt, vagy legyint rá. És ha már önéletrajz küldésnél járunk, ajánlott magyar és angol nyelven is elküldeni, pláne, ha az álláshirdetés szerint a pozíció betöltéséhez szükség van a nyelvtudásra.
Mindenképp körültekintő e-mail küldésre figyelmeztetem az olvasót, mert a felsoroltak, és az ezekhez hasonló hibák is gátló tényezői egy esetleges személyes találkozó nyélbe ütésének!