Egyre több pályázó teszi fel a kérdést nekem, hogy ilyenkor mit csináljon. Mégis mennyi pénzt jelöljön meg, honnan tudhatná, hogy mi az az összeg, amivel még figyelembe veszi a hirdető cég a jelentkezését? Vagy elképzelhető, hogy alákalibrálja a számokat és már-már a nevetséges összeg miatt válik komolytalanná a pályázata?

Nézzük csak mi a véleményem erről a szerintem legkevésbé sem etikusnak mondható eljárásról, amit a cégek alkalmazni szoktak mostanában.

Miért is teszik ezt?
Hamar rá lehet jönni, hiszen képzeld csak el, hogy te válogatod a felvételt hirdető cégnél az önéletrajzokat és közben pontosan tisztában vagy azzal, hogy a keresett pozícióra havonta mennyi lesz a bérkeret.
Mennyivel egyszerűbb ugyebár mindössze csak egy számot keresni és nem szükséges több száz hosszan tartó életpályán lavírozva szelektálni, előszűrni. Kényelmes, ám korántsem szép megoldás.

Mi a bér?
Előbb válaszoljuk meg ezt a kérdést.
Mit gondolsz? A bér összegét a tehetséged, tudásod, kapcsolatrendszered, tapasztalatod összessége adja? Vagyis a cég téged fizet meg?
Netán annak van egy ára, hogy milyen munkát, mennyi idő alatt, milyen felelősséggel kell elvégezni, amihez természetesen szükséges egy bizonyosfajta tudás, tapasztalat, kapcsolatrendszer?
Remélem, ez utóbbit gondolod a helyes válasznak. Vagyis elsősorban mindig a munkakörnek van egy ára és ez a bér. A cég is így határozza meg a bért, persze még egyéb tényezők is hathatnak rá, mint konkurencia, vagy a többi munkatárs bére cégen belül, de a lényegi megközelítés mindig az elvégzett, elvárt feladattól függ és nem a felvételre váró leendő munkatárs képességeitől.

A munkakör ára
Ha a munkakörnek van egy ára, te hogyan is tudnád, milyen árat kérj, ha nem vagy tisztában azzal, mit kell elvégezni, milyen munkaidőben, mennyi túlórával, vagy éppen jár-e külföldi utazással, emberek irányításával, több felelősséggel, konkrét teljesítmény elvárásokkal, jelentési kötelezettséggel és még sorolhatnánk, hogy mik nem derülnek ki egy szimpla hirdetésből. Ráadásul az egyéb juttatásokról nem is beszéltünk, hiszen attól is függ az igényed, hogy kapsz-e étkezési hozzájárulást, lakhatási támogatást, sportbérletet, vagy sem.

A te árad
Azért ne felejtsük el, hogy neked is van egy igényed, akármit is kell dolgoznod. Hiszen fizetni kell a rezsit, enni is jó lenne valamiből és még ha mozira, színházra, netán nyaralásra is jutna, nem lenne baj. Van két életszínvonal, amihez tartozik egy fizetés: amit fenn kell tartani - hitelek törlesztése, rezsi, élelmiszer költség - és van egy másik, ami szerényen ugyan, de magasabb, vagyis jobb körülményt szeretnél, mint amiben jelenleg vagy. Ha eddig nettó 180.000 - Ft/hó összegből éltél meg, akkor ez a „te szükséges árad” és kb. 200-220.000 Ft a szerényebb fejlődésednek az ára, kb. 10 - 20%-kal magasabb összeg.

Kompromisszum, megoldás, béralku
Térjünk vissza a kérdésre, amit a hirdetésben olvastunk. Ha elsumákoljuk a választ, akkor azért fognak kiszelektálni, mert máris ellenkezünk. Ha összeget írunk arra, amit nem is ismerünk, nagyokat tévedhetünk. Javaslatom: béralkuba csakis akkor bocsátkozz, ha az interjún ismertették a munkakört! Előtte azonban, ha kérik, akkor kiemelten, félkövér betűkkel írd bele az önéletrajzba vagy a csatolt levélbe az alábbiakat:

„Bérigényem: függ az elvárt teljesítménytől, munkaidőtől, felelősségvállalástól, esetleges vezetői feladatok végzésétől, jelentési kötelezettségemtől, vagyis a komplex munkakörtől és egyéb bér jellegű juttatástól.
Amint a fentiekről egy személyes beszélgetés során lehetőségem nyílik tájékozódni, természetesen bérigényemről is nyilatkozni tudok. Szíves megértésüket köszönöm, és bízom benne, hogy pályázatom elbírálásánál elsősorban eddigi tapasztalataimat és tanulmányaimat veszik figyelembe.”

Ha valami csoda folytán egy csapásra minden pályázó hasonló szöveget írna innentől kezdve a cégek kevésbé korrekt kérdésére, talán észre vennék, hogy valami nem stimmel.

Oszd meg a cikkemet sok-sok álláskeresővel, hátha közelebb kerülünk a csodához!